MUNKAADÓKNAK
      Álláshírdetés feladása
      Gyorsan létrehozható hírdetések
      Ingyenes regisztráció
      MUNKAVÁLLALÓKNAK
      Naprakész, friss álláshirdetések
      Ingyenes regisztráció
      Megbízható álláshirdetések
      CÉG HIRDETÉS
      Egyszerűen, gyorsan létrehozható
      hirdetések.Üzleti kapcsolat
      Nagy látogatottság..

      Munka Törvénykönyve magyarázattal, értelmezéssel, gyakorlati példákon keresztül

      Hatálya

      Az új törvény 2012. július 1-jén lép hatályba. Személyi hatálya kiterjed a Munkáltatóra, a Munkavállalóra, a Munkáltatói érdekképviseleti szervezetre, valamint az üzemi tanácsra és a szakszervezetre.


      Értelmezési alapelvek

      Ha a törvényi rendelkezés egyértelműen nem alkalmazható egy adott helyzetre, abban az esetben az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni (például az Európai Bíróság jogelveire figyelemmel), illetve a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz mindig a lehető legkevesebb jogról való lemondásnak kell tekinteni (például a szociális juttatásról való lemondást csak az adott alkalommal kifizetendő juttatásról, és nem általában minden jövőbeni ilyen juttatásról való lemondásként kell figyelembe venni).


      Elvárható magatartás

      A korábbi munkajogi szabályok nem tartalmazták az adott helyzetben általában elvárhatóság kategóriáját, ez a polgári jogból került át a munkajogba. Az elvárhatóság objektív kategória, olyan magatartást jelent, ami egy átlagembertől elvárható.


      A jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve

      A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely sérti a másik fél jogát, jogos érdekét. A munkaviszony alá-fölé rendeltségére épülő bizalmi jogviszony jellegéből eredően ennek az elvnek kiemelkedő jelentősége van.


      A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

      A Munkáltató a Munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása nem okozhat aránytalan sérelmet a Munkavállalónak. Ez azt jelenti, hogy a Munkáltató döntései - különösen a munkaszerződésben foglaltaktól eltérő foglalkoztatás esetén, például rendkívüli munka, munkakörbe nem tartozó munka elrendelésekor - sérelmet okozhatnak a Munkavállalónak, de ez nem lehet aránytalan. ("Egy példa: az este 10-ig tartó rendkívüli munka elrendelése aránytalanul nagyobb sérelmet okoz annak a gyermekét egyedül nevelő Munkavállalónak, aki emiatt nem tudja megoldani gyermeke hazajuttatását." [2012/I. törvény 53. §-a.]


      Tájékoztatási kötelezettség

      A törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről - illetve ezek változásáról - tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Így például a várandós nő köteles állapotáról tájékoztatni a Munkáltatóját annak érdekében, hogy az megtehesse az előírt munkavédelmi intézkedéseket.


      Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma

      Az új törvény is tiltja a rendeltetésellenes joggyakorlást. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ahhoz vezet.


      Jogos gazdasági érdek, üzleti titok

      A Munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel Munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A Munkáltató jogos gazdasági érdekének sérelme megvalósulhat akár a versenytárs számára történő munkavégzéssel, akár úgy, hogy a Munkavállaló saját céljaira használja fel a Munkáltató adatait. [2012/I. törvény 8. §-a.]


      Személyhez fűződő jogok védelme

      Az új törvény alapelvi jelleggel fogalmazza meg, hogy tiszteletben kell tartani a hatálya alá tartozók - a Munkavállaló, a Munkáltató, a szakszervezet, az üzemi tanács - személyhez fűződő jogait.


      Adatkezelés, adatvédelem

      A Munkáltató köteles tájékoztatni a Munkavállalót személyes adatai kezeléséről, s a Munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a Munkavállaló hozzájárulásával közölhet.


      Munkáltatói ellenőrzési jog

      . A Munkáltató a Munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti (ezért például nem ellenőrizhető, hogy a magánéletben a Munkavállaló kapcsolatot tart-e olyan személlyel, aki konkurens cégnél dolgozik).


      Egyenlő bánásmód

      A munkaviszonnyal - így különösen a munka díjazásával - kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét kell alkalmazni. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más Munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.