MUNKAADÓKNAK
      Álláshírdetés feladása
      Gyorsan létrehozható hírdetések
      Ingyenes regisztráció
      MUNKAVÁLLALÓKNAK
      Naprakész, friss álláshirdetések
      Ingyenes regisztráció
      Megbízható álláshirdetések
      CÉG HIRDETÉS
      Egyszerűen, gyorsan létrehozható
      hirdetések.Üzleti kapcsolat
      Nagy látogatottság..

      Szabadság számítás

      Magyarországon a munkavállaló által igénybe vehető szabadnapok számát a Munka Törvénykönyve szabályozza. Minden munkavállalónak legalább 20 nap szabadság jár minden évben, mely emelkedhet egyéb körülmények következtében. Nálunk megtudhatja, hogy Ön hány nap szabadságra jogosult és melyik évben.

       


      SZABADSÁG SZÁMÍTÁSA

      Az Önnek járó szabadság számításához adja meg az alábbi adatokat:
      Születési év:
      Munkaviszony kezdete:
      Melyik évre kéri a szabadság kiszámítását?
      Fiatal korú (18. életévéig) gyermekek száma:
      A föld alatti vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahely:
      Rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapított:
       


       

      Szabályozás

      Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint a szabadság két jogcímet foglal magába: az alap- és a pótszabadságot. Általános szabályként szabadság csak a munkában töltött idő alapján jár, a 115. § (2) bekezdése állapítja meg azon kivételeket, amikor munkában nem töltött időtartamok is jogszerzőnek minősülnek a szabadságra való jogosultság vonatkozásában.

      Az Mt. 121. §-a szabadságra való jogosultság tekintetében - annak mértékével összefüggésben - állapít meg egy arányosítási és egy kerekítési szabályt. Az év közben kezdődődött munkaviszony esetén a szabadság arányos része jár. Mindezt úgy számíthatjuk ki, hogy a munkaviszony érintett naptári évre eső napjait elosztjuk az év napjainak számával, majd az így kapott számmal megszorozzuk a munkavállalónak alap- és pótszabadságra jogosultságának mértékével. Amennyiben ekkor nem egész számot kapunk (pl. 25,5 munkanap), a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A zárójeles példa szerint a munkavállalónak 26 munkanap szabadság jár.

      A szabadság idejének megállapítása

      Az Mt. a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség betegséget tekinti munkában töltött időnek a szabadságra való jogosultság szabályozásakor. E rendelkezés szerint, ha a munkavállaló egy naptári évben többször volt keresőképtelen beteg, ezek tartamai összeadandók, és a 30 nap feletti részt a szabadság mértékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkavállaló egy alkalommal legalább 30 napon át beteg volt, az adott naptári évben bekövetkező újabb betegsége okán kieső munkaideje nem minősül jogszerzőnek a szabadság vonatkozásában. A keresőképtelenséget okozó betegség naptári évenkénti, legfeljebb 30 napos tartamára is megilleti a munkavállalót szabadság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni

      Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A korábbi szabályozástól eltérően, az életkor alapján a munkavállalónak nem az alapszabadság mértéke nő, hanem pótszabadságra jogosult e címen. A munkavállalónak alapszabadsága mellett életkora alapján pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az 117. § (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti. Ha például a munkavállaló csak december 31-én tölti be 39. életévét, már abban az évben jár részére a hét munkanap pótszabadságot.

      A szabadság kiadása - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - mindig a munkáltató kötelezettsége. E körülményen nem változtat, hogy a 122. § (2) bekezdése alapján a munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Amint a törvényszöveg tanúsítja: ekkor sem kivesszük, hanem kötelező kérelmünkre kiadják a szabadságot. Ha a munkavállaló e lehetőségével az adott év vége felé sem él, célszerű, ha a munkáltató rákérdez, mikor kíván alkalmazottja szabadságra menni, mert a munkavállalói kérelem elmaradása önmagában nem mentesít a szabadság esedékesség évében történő kiadásának munkaadói kötelezettsége alól.